A MÁV szolgáltatásait kiélvezve született meg a gondolat a fejemben tegnap délután, hogy jó is lenne ezen a függőséget okozó minden háztartásban fellelhető kisállat egyik ingyenes felületén indítani valami cserediákvagyokésnekemalegfaszábbazéletemost írogatást.

Jó döntés volt-e vagy sem, ezt válaszolja meg valaki nálam okosabb. De egész jó érzés írni. Utólagos köszönet Kubiszyn Viktornak aki elhitette velem, hogy hiába lesz féllábú a szöveg, próbálkozzak és valami csak kisül belőle.

 

Szóval 2 hetem van még itthon és sokan azt gondolják szerintem, hogy alig látok ki a dologból és igazán köszönöm a sok megkeresést egy utolsó találkára. Igyekszem igyekszem igyekszem mindenkivel meetupolni. Még én sem nagyon tudom tulajdonképpen mi folyik körülöttem és bocsánat ha a szokásosnál is összeszedetlenebb vagyok. Letisztulnak majd a dolgok idővel. Talán. De az eufória még hátra van és az első hónapokban főleg sűrű lesz. Papagájként ugyancsak igyekszem és igyekszem a kapcsolatot tartani és a mocskos közösségi oldalakon posztolgatni rendesen.

Például felültem a vonatra tegnap délután, spontán elzötyögtem a szigligeti várba. A kilátás elfeledtette a vonaton szerzett proli szocreál mosdó képét.

Ez csak annyit jelent, nem tudok elülni a fenekemen hiába voltam most is csak két napot Sopronban. Biztos belső feszültség meg izgatottság meg ilyesfajta okosságok.

 

 

Megosztás a facebookon